Ki is a kapzsi valójában?

K

A kormány sürgősségi kormányrendelettel elfogadta az úgynevezett kapzsisági adót. A rendelet közzététele után bezuhant a bukaresti tőzsde. Az év utolsó napjaiban, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül hozott, számos további kérdést nyitva hagyó intézkedés felrobbantotta az érintett szervezetek jövőképét. Nem mindenki tudja, hogy a tervezés a nagyvállalatok esetében – az itt és most érintett bank-, illetve energetikai szektorban pedig kiváltképp –, sok erőforrást igénybe vevő, összetett folyamat, ami akár fél évig is eltarthat. A zökkenők elkerülése és a vállalatok motivációjának megőrzése végett a hasonló döntéseket egyeztetések, tárgyalások, számítások és kompromisszumos szcenáriók előzik meg. Ezt hívják korrekt viszonyulásnak. A kormány ezt mulasztotta el. Miért is?

A válasz Sergiu Oprescu, a romániai bankszövetség (ARB) elnöke és Sergiu Manea, a banktulajdonosok szövetsége (PBR) elnöke nyílt levelének végén olvasható: „A pénzintézeti szektor visszautasítja, hogy az állam ellenségeként kezeljék, továbbá azt, hogy hamis érveléssel és a közvélemény félrevezetésével alátámasztott okokból fizessen”. A bankárok értelmezése szerint a kormány, amely nem kis mértékben a bankok segítségével szolgálja ki magát, amikor olcsón akarja finanszírozni különféle szakpolitikai intézkedéseit, nemcsak hogy nem törekszik korrekt, kiszámítható viszonyra a pénzintézetekkel, hanem úgy állítja be a bankokat, mint amelyek a nép jólétére törnek. Vagyis a kormány úgy hárítja el a felelősséget, hogy elegánsan a bankokra tolja.

Hozzá kell tenni, hogy ez a panel nem idegen az RMDSZ-es döntéshozóktól sem. Néhány napja, újságírók előtt egy vezető RMDSZ-es politikus (off the record) arról beszélt, hogy a gazdasággal nem lenne amúgy baj, de a bankok túl magas profitra tesznek szert. Ez arra a szövegre rímel, amit Dragnea nyilatkozott többször is, hogy a romániai bankok a bankközi kamatból, a ROBOR-ból gazdagodnak meg – ugyan jól hangzik, de természetesen ez ennél sokkal, de sokkal összetettebb és áttételesebb. Előremutató lenne, ha az RMDSZ a higgadt, tárgyilagos hangot választaná, politikusai a felkészültséggel és korrektséggel tűnnének ki. Most éppen nem ez történik.

Ezért is gondolom, hogy nem lenne minden tanulság nélküli árnyalni a kormányzat és néhány RMDSZ-es politikus által képviselt népszerű magyarázatot, amely szerint a bankok a ROBOR-on híznak. Erre teszek az alábbiakban kísérletet.

1. A ROBOR alakulására sokkal nagyobb hatást Gyakorol a kormány, mint a bankok

A gazdaság három dolog egyensúlya, ciklusa révén fejlődik. Ezek a GDP, a foglalkoztatottság (munkanélküliség) és az infláció. Növekedés esetén a GDP nő, a munkanélküliség csökken, az infláció nő. Miért? Mert fogynak és drágábbak lesznek az erőforrások (munkaerő, iroda, cement stb.), ez pedigaz árszint növekedéséhez vezet, ami viszont csökkenti a versenyképességet, s ez válságot okoz. Válságban aztán a GDP bővülése visszaesik, nő a munkanélküliség, az infláció pedig csökken. Miért? Mert minden olcsóbb lesz. A ROBOR az inflációval változik: vagyis a magas ROBOR-t tulajdonképpen nem önmagában az infláció okozza, sokkal inkább a gazdasági folyamatok. Ezekért pedig nem a bankok a felelősek, hanem a kormányzat.

2. Az előrelátó, okosan tervező kormányzat tartja kordában a ROBORt

A ROBOR olyan rekordalacsony szintről emelkedett meg, mint amennyire alacsony még sosem volt korábban. Az inflációs folyamatok különösen akkor erősek, ha a gazdaság túlfűtött, tehát a GDP-növekedés aktuális értéke meghaladja a növekedés normális potenciálját. Ezt hívjuk túlfűtött gazdaságnak. Romániában a gazdaság 2017 óta túlfűtött, ami szükségképpen korrekcióhoz: miniválsághoz, a növekedés csökkenéséhez vezetne. Ellenben jövőre és 2020-ban választások lesznek, tehát a kormányzat nem engedheti meg magának a korrekciót, ezért szinte bizonyos, hogy mesterségesen, a fogyasztás növelésével 2020 végéig tovább fűti a gazdaságot. Ennek viszont erős visszaeséssel 2021-ben rendkívüli negatív következményei lehetnek. A fogyasztás növelése pedig a nyugdíjak, segélyek, a költségvetési szektor fizetéseinek emelésével történik – a jelek szerint a multinacionális cégek kárára.

3. A jelenlegi tartalékok felélése még nagyobb válsághoz vezet

A kormányzatnak úgynevezett kontraciklikus gazdaságpolitikát kellene folytatnia. Tehát amikor jól megy a szekér, be kéne spájzolni (magasabb adók, alacsonyabb költségvetési hiány stb.), és mikor válság van, serkentenie kéne a gazdaságot (adócsökkenés, kisvállalkozói programok, hitelgaranciák stb.). Az előző két évben azonban egy amúgy is zakatoló gazdaságot tovább fűtöttek felesleges kiadásokkal, ami előidézte a jelenlegi inflációs helyzetet (és magas ROBOR-t). Most viszont nem maradt tartalék a rossz időkre… Mi lesz 2021-ben?

4. Mit old meg az úgynevezett „kapzsisági adó”?

Semmit. Más országokban (pl. Magyarországon) a bankadót válságban, és magas (80% fölötti) eladósodás mellett vezették be. A befolyt adókból beruházásokon keresztül serkentették a gazdaságot és csökkentették az adósságot. Romániában nincs válság, az eladósodottság EU-szinten is rendkívül alacsony, 40% alatti. Ráadásul a befolyt pénzből nem beruházások lesznek, hanem nyugdíjak, közalkalmazotti bérek stb. Vagyis: fogyasztás. A cél, hogy még két évig működjön a fogyasztásoldali GDP-növekedés. Ez politikai, nem gazdasági cél. Ráadásul a fogyasztásra adott pénzből nagyrészt importtermékeket vesznek, tehát a külföldi cégeket és rajtuk keresztül a külföldi költségvetéseket hizlaljuk.

5. Van más alternatíva a kormány előtt?

Igen, van. Először is Romániában a legalacsonyabb hatásfokú az adók behajtása az EU-ban. Hatékonyabb adóbehajtással sok milliárd lej folyhatna be az államkasszába. A fogyasztás helyett a vállalkozások ösztönzésével is több adó folyhatna be. Természetesen a költségvetési reform is szükséges: olcsóbb államháztartás, kevesebb közalkalmazott.

6. ELSZOMORÍTÓ A költségvetés állapota

Hiába jó az eladósodottság és számít rekordalacsonynak EU-szinten, de az éves hiány már a legmagasabb az EU-ban. A hiányból beruházásokra, fejlesztésekre szokás költeni: utak, kórházak, csatornázás stb. Mi viszont a hiányt is fizetésekre, nyugdíjakra fogyasztásra költjük. Évek óta csökken a beruházásokra biztosított költségvetési keret, pedig így a jövőnket éljük fel. A fejlődésnek négy forrása van: (1.) a központi költségvetés beruházásai (ez hiányzik), (2.) EU-alapok (nagyon alacsony a lehívási arány), (3.) külföldi beruházók (a kormányzat éppen ellenük harcol), (4.) bankhitelek (a kormány a bankok ellen is harcol).

7. A bankok jelentősen kevesebbet keresnek, mint ahogy a miniszter állítja

A pénzügyminiszter szerint a bankok 2%-on gyűjtenek betétet és 8%-on hiteleznek. Az ilyen látásmód jellemző az elemi pénzügyi ismeretek hiányára. A Romániában jelentős versenyben álló bankoknak – mint a világon minden pénzintézetnek – vannak költségei: forrásköltség, működési költség, kockázati költség. Ezekre jön rá a bank haszna, a marzs. Lássuk ezt két termék esetében a jelenlegi piaci viszonyok alapján:

Jelzáloghitel Személyi kölcsön
forrásköltség (ROBOR) 2% 2%
működési költség 0,50% 1%
kockázati költség 1% 4%
összes költség 3,50% 7%
kamat 5% 9%
profit 1,50% 2%

Mindenki eldöntheti, hogy ez az 1,5–2% uzsorahaszonnak számít-e, vagy sem.

 

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

Pilinszky János: NÉGYSOROS

Kicsid Attila
Kicsid Attila

Véleménye akkor is fontos számunkra, ha nem egyezik a szerkesztőség vagy szerzőink véleményével. Viszont a hozzászólásának eleget kell tennie pár alapfeltételnek. Vagyis nem lehet közönséges, nem lehet tartalmatlan trollkodás, nem lehet sértő vagy gyűlöletkeltő. Az ilyen kommenteket töröljük, a visszaeső kommentszédelgőket pedig kitiltjuk.

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Kategória