Două beri, cu geam cu tot

D

Minden egyetemista baráti körben ismertek a történetek, amelyek a székely haver gyenge vagy éppen nem létező román nyelvtudását illusztrálják. Erre utal a címben szereplő idézet is, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a főhős üveges sört szeretett volna vásárolni, de ablakkal kérte. De ott van a másik városi legenda, amikor a két tojás helyett két juhot kérnek, hiszen a două ouă és a doi oi nem ugyanazt jelenti. Szóval, mindenki számára egyértelmű, hogy

baj van, s a nagy többség azt is tudja, ki a hibás: a románok.

Mindenhol kiverte a biztosítékot az a kormányrendelet, amely szerint a magyar elemi osztályokban román szakos tanárok tartják a románórákat a tanítók helyett. Mindenhol, kivéve ott, ahol ezt már a saját fejük szerint eljárva bevezették.

Na de ne szaladjunk ennyire előre. Nem mondok újdonságot, amikor azt állítom, hogy az elmúlt száz évben Romániában tudatosan törekedtek a nemzeti kisebbségek felszámolására vagy beolvasztására. A szász és a zsidó kisebbség megszüntetése gyakorlatilag sikerült, a magyarok beolvasztása nem. Pedig a nemzetiségi arányok megváltoztatására volt tömeges betelepítés, a vezető tisztségekből a magyarokat eltávolították, elsorvasztották a magyar nyelvű oktatást, takaréklángon működtették a sajtót és a könyvkiadást, ellehetetlenítették a magyar értelmiséget. Sokak szerint ebbe a felsorolásba lehet beilleszteni a románnyelv-oktatást. Ezen álláspont szerint a cél az volt, hogy a magyar anyanyelvi osztályokban végző fiatalok ne tudjanak megfelelően románul, ezért induljanak eleve hátrányból a munkaerőpiacon. A következő lépés az, hogy – ezt elkerülendő – a szülők román osztályban taníttatják gyerekeiket, akik így román kultúrkörben nőnek fel, tehát majd az ő gyermekeik nagyobb valószínűséggel románnak vallják magukat, semmint magyarnak. Ily módon hosszú távon nem lesz elegendő számú magyar gyerek a magyar kisebbségi oktatási rendszer fenntartásához.

Ezzel az érvrendszerrel szemben nagyon nehéz ellenérveket felmutatni. Közel három évtizeden keresztül a magyar gyerekek ötödik osztálytól ugyanolyan tankönyvekből, ugyanazokkal a tanárokkal, ugyanazon tanrend szerint tanulták a románt, mint a román anyanyelvű társaik.

Alig tudNak kenyeret kérni, de tanulták a Ion Creangă-féle regionalizmusokat.

A 2011-ben elfogadott tanügyi törvény kezelte a helyzetet: azonban csak papíron, hiszen a minisztérium számára hat év kellett, amíg megkezdték életbe ültetni azt az előírást, amely szerint nem csak elemiben, hanem a teljes tizenkét (a nulladik osztállyal tizenhárom) éves ciklusban külön tanterv és tankönyv alapján oktatják a román nyelvet a kisebbségi osztályokban. Azért fogalmaztam így, hogy „megkezdték”, mert a 2017-es ötödikesek az elsők, akik – majd hét év múlva – már az új rendszer szerint érettségiznek.

Itt akár pontot is lehetne tenni a történet végére, ha nem készült volna el egy kutatás, amely szerint a magyar gyerekek a különféle vizsgák szinte minden tárgyából gyengébben teljesítenek, mint román társaik. Tehát

nem igaz az a kényelmes, hátradőlős, felelősséghárítós állítás, miszerint a román képességvizsga és érettségi rontja le a magyar tanulók átlagát.

Ha eddig a román anyanyelvű diákokkal megegyező tananyag, tanterv és módszertan volt „a hibás”, mert rosszak a gyerekeink tanulmányi eredményei, akkor matekból miért van lényeges lemaradás? Folyamatosan azt halljuk, hogy gyerekeink jobban tudnak angolul, mint románul – a kutatásból pedig kiderül, hogy ezzel csak áltattuk magunkat. Illetve lehet, hogy ez az állítás így önmagában igaz, de a román gyerekek miért tudnak sokkal jobban angolul, mint a magyarok?

Ebben az egész történetben az a döntés a hab a tortán, mely szerint a magyar nyelvű elemi oktatásban a tanítók helyett román szakos tanárok tanítják a románt. A magyar közvélemény felrobbant, mindenki, aki számít és aki nem számít rögtön közleményt adott ki, hogy ez elfogadhatatlan. Gondolom, minden olyan magyar családban, ahol óvodás és kisiskolás korú gyerek van, a húsleves mellett megbeszélték, hogy irgum-burgum, ez a Bukarest mégis hogy képzelte ezt?! Tudomásom szerint a nyilvánosságban a Transindexen jelent meg egyedül más vélemény. A cikkből kiderült, hogy

van egy kolozsvári magyar iskola, ahol a saját hatáskörben bevezették ezt az „alkalmazhatatlan őrültséget”.

Harbula Hajnalka, az iskola aligazgatója a következőképpen érvel: „Az angol tanítása esetében az a leghatékonyabb módszer, hogy óra közben a tanár csak angolul beszél, ez hatékony a románórákon is. Ennek eredményeként szépen kialakulhat a diákok és a tanárok közti egymásra hangolódás. (…) Azt az álláspontot képviseljük, hogy több pedagógus bevonása, illetve a váltásuk a gyerekek hasznára válik. (…) A kormányrendeletben előírtak hatékony megoldásnak bizonyulhatnak akkor, ha az oktatási minisztérium megfelelő hozzáállással kezeli az új helyzetet, és elegendő állást, illetve versenyvizsgát hirdet meg.”

A gyerekeink, vagy a saját magunk hiányos romántudása miatt évtizedek óta Bukarestet, egy távoli minisztériumot hibáztattuk. Még akkor is ezt tettük, amikor öt év egyetem mellett sem pótoltuk be a lemaradást, és székelyföldi fiatalként azért kellett hazaköltözünk, mert a kolozsvári multi versenyvizsgáján cu geam cu tot fogalmaztunk.

Majdnem minden szülő szidja az oktatási rendszert, mert nem gyermekközpontú, versenyparipákat „gyárt”, nem fektet hangsúlyt az egyéni készségekre, a tananyag mechanikus visszaadását díjazza, nem a gondolkodást. Most mégis tíz körömmel ragaszkodunk hozzá. A minisztérium lépett egy meredeket, de nem annyira hajmeresztőt, hogy azt egy magyar oktatási intézmény már ne alkalmazta volna. Lehet, hogy mégis ez lesz az áttörés?

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

Pilinszky János: NÉGYSOROS

Kovács Péter
Kovács Péter

Véleménye akkor is fontos számunkra, ha nem egyezik a szerkesztőség vagy szerzőink véleményével. Viszont a hozzászólásának eleget kell tennie pár alapfeltételnek. Vagyis nem lehet közönséges, nem lehet tartalmatlan trollkodás, nem lehet sértő vagy gyűlöletkeltő. Az ilyen kommenteket töröljük, a visszaeső kommentszédelgőket pedig kitiltjuk.

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Kategória