Ha már körbejárjuk Kolozsvárt, nézzünk körül, milyen házak akadnak északkeleten. Telekfarkán (Câmpenești) is építkezési-beruházási boom van, de még nem annyira, mint például Dezméren, mert az Apahida községhez tartozó falu messzebbre esik a várostól. De a többi környékbeli településhez képest (most még) kiváló közlekedési lehetőségek miatt csak idő kérdése, hogy mikor fedezik fel maguknak nagyobb mértékben az „alvófalut” keresők.
Mi épül? Csak a szokásos.
Földszintes, földszint plusz emeletes önálló házak, vagy ugyanez ikerházként. Vasbeton szerkezet, üregestégla vagy pórusbeton falak, 10 cm, néha 15 cm hőszigetelés, a lehető legkisebb belmagasság, a lehető legegyszerűbb tetőszerkezet, fűtés gázkazánnal és fűtőtestekkel. A homlokzati hőszigetelés szinte mindig hablemez, expandált polisztirol (EPS, fehér színéről ismerhető fel). Ezt jó esetben extrudált polisztirollal (XPS, fehértől eltérő színben gyártva) kombinálják a víznek kitett helyeken, pl. az épület lábazatánál (az XPS cellái zártak, így sokkal vízállóbb, mint az EPS). Annak is örülni lehet, ha az ajtó- és ablaktokoknál, az erkélylemeznél sem feledkeztek meg a kellő szigetelésről, a hőhídmegszakító elemekről, mert enélkül jókora energiaelnyelő lyukak alakulnak ki a vadonatúj házban. Hőhidas épületben kellemetlen élni a hűvös-hideg részek miatt, többe kerül a fűtés, mint gondolnád, elkezd lecsapódni a pára, vizesedni a fal, és ennek következményeként elkezd romlani a szerkezet, és szinte törvényszerűen megjelenik a penész.
Korábbi cikkünk:
Drágaság és rossz tervezés a kolozsvári ingatlanpiacon
Egy év alatt nem találkoztam egyetlen olyan újépítésű házzal sem, ahol a hőszigetelés ne EPS-ből készült volna. Tetőszerkezetben, szarufák között és alatt még előfordul az üveggyapot, mert könnyű, jól lehet alakítani, és alig terheli a szigetelendő felületet. Homlokzati szigetelésként ritkán alkalmaznak merev kőzetgyapot lemezeket, annak ellenére, hogy ez az anyag jól szellőzik, víztaszító, nem tágul és nem zsugorodik, hőszigetelő képességét legalább 30 éven át ideig változatlanul megtartja, nem éghető, és ráadásul jó hangszigetelő. Az ok nyilvánvalóan az ár: egy négyzetméter 10 cm vastag EPS 18–26 lej, míg egy négyzetméter ugyanolyan vastag kőzetgyapot 35–37 lejnél kezdődik.
A másik, gyakorlatilag standardnak mondható megoldás a gázkazán-fűtőtest kombináció. Ezt találod az 50 ezer eurós blokklakásban és a 150 ezer eurós villában egyaránt. Nem számít, hogy egy átlagos lakóépület energiaigényének a 70%-át a fűtés teszi ki. Nem számít, hogy a padlófűtés (hogy csak egyetlen más megoldást emeljek ki) hatékonyabb, mert a hő jóval nagyobb felületen sugárzik; továbbá a helyiségek átlaghőmérséklete körülbelül 2 fokkal csökkenthető (mert az a fontos, hogy 1–2 méter magasságban legyen kellemes meleg, nem a plafon alatt). Egy fokkal hűvösebb ház pedig körülbelül 6%-os energiamegtakarítással jár. Továbbá: a fűtőközeget, vagyis a vizet elég 35–40 fokra melegíteni az 55–65, vagy akár 70 fok helyett, és a rendszer sokáig tartja a meleget. A közhiedelemmel ellentétben a fűtőtestes fűtés miatt jobban felkavarodik a por a lakásban, mint padlófűtéssel, mert a radiátorok körül állandóan kering a levegő; a padlófűtés lényege pedig a sugárzó hő. És még egy szempont: jól passzol a környezetbarát hőfejlesztő berendezésekhez, a napkollektorhoz és a hőszivattyúhoz, vagy elektromos padlófűtés esetén a napelemhez.
Hátránya, hogy pontos szerelést igényel, ami azt jelenti, hogy még nehezebb kivitelezőt találni hozzá, és ha valami probléma van a csövekben, fel kell törni/szedni a padlót. Nem megfelelő tervezés és/vagy rossz kivitelezés esetén az átmeneti hónapokban túlfűthetjük a lakást, házat (például tavasszal, amikor a napsütés szépen felmelegíti a helyiségeket), mert a rendszernek nagy a hőtehetetlensége.
Vannak olyan újépítésű házak Kolozsváron és környékén,
amelyek tervezése és kivitelezése során felmerültek környezetbarát szempontok? Akadnak, de az összkép nem túl biztató. Éppen Telekfarkán jártam olyan kétszintes családi házban, ahol a földszintre padlófűtést terveztek, és a hirdetés szerint víz-víz hőszivattyú állítja elő a szükséges meleg vizet. Szuper! Az emeletre azonban radiátoros fűtést terveztek, amihez melegebb víz szükséges. Ebből az következett volna, hogy hőszivattyú is van, meg gázkazán is. Már a helyszínen derült ki, hogy á, a hőszivattyút felejtsük el, marad csak a kazán.
Nos, ez a maximum, amit egy átlagos újépítésű ház átlagos beruházója vállal a környezettudatosság okán: padlófűtés gázkazánnal, hőszigetelés épp csak annyi, amennyi egy ilyen épületgépészeti megoldás esetén minimum szükséges. (A kisebb gázfogyasztás miatt ez még mindig jobb lehet, mint a kazán-fűtőtest kombináció.)
Ami igazán nyomasztó, az az, hogy a 150–200 vagy még több lakásos új épülettömbök, lakóparkok esetében sem divat legalább gázkazános házközponti fűtést tervezni; a hőszivattyúk, napkollektorok pedig szinte teljesen hiányoznak. Az egyik legabszurdabb, „zöld”-nek kikiáltott ingatlanfejlesztési projekt pedig a következő: építsünk két háztömböt, köztük zöldtetőt, az épületeket pedig lássuk el olyan szellőző burkolattal, amelyből fény hatására oxigén szabadul fel. Majd az egész projekt levegőminőség-javító hatását lehetőleg nullázzuk le azzal, hogy nincs házközponti fűtés. Ez a beruházás persze megvalósult, megtekinthető a Szopori úton (str. Alexandru Vaida Voievod), a 3-as troli végállomása közelében.
Szóval az alapeset az, hogy a lakást félkész állapotban kapod meg a lakóparkban is, és neked kell kazánt vásárolnod és szereltetned (van olyan is, hogy ez benne van az árban). Számoljunk csak! Egy 65–100 négyzetméteres lakás fűtésére alkalmas kazán kábé 2400–4000 lejbe kerül, ami egy 100 lakásos épület esetén 240–400 ezer lejes összköltség. Ez már euróban is szép összeg: kerekítve 50–85 ezer, ami nagyjából egy kisebb lakás ára ugyanott. Pedig nyilvánvalóan olcsóbb lenne egy nagy kazánt beépíteni az alagsorba vagy a legfelső szintre (természetesen ez az ingatlanfejlesztő feladata lenne), már csak azért is, mert hőenergiát előállítani nagyobb mennyiségben gazdaságosabb, és minél nagyobb egy fűtési rendszer, annál kisebb az egy fűtött négyzetméterre eső rendszerveszteség (ami a hő előállítása és elosztása során óhatatlanul keletkezik). Persze a radiátorokat szabályozó termofejjel kell ellátni, a fűtés árát pedig költségosztók és egyedi hőmennyiségmérők segítségével lakásonként kell megállapítani és kiszámlázni.
Miért ragaszkodik szinte mindenki
a saját kis gázkazánjához, pedig biztos, hogy a fűtésköltség házközponti fűtés esetén lenne a legkedvezőbb? Szerintem a rosszul értelmezett individualizmus áll a háttérben: „az én házam az én váram”, másrészt nem tudunk szabadulni a nyolcvanas évek nyomasztó emlékeitől, az eleve hőpazarlóra tervezett, rosszul szigetelt, majd folyton kikapcsolt távfűtésről, és a kifűthetetlen blokklakások, a 14–15 fokban didergés emlékétől. Úgy tűnik, az sem zavar szinte senkit sem, hogy a kazán foglalja a helyet a konyhában vagy a fürdőben, és még zajos is.
Vásárolhatsz egyáltalán Kolozsváron és/vagy környékén környezettudatosan tervezett házat? Dezméren jártam egy ilyen beruházás helyszínén. A könnyűszerkezetes, földszint plusz emeletes ikerház kettős hőszigetelésű (egy réteg magában a szerkezetben, egy a homlokzaton). Az építési idő a szerkezet miatt rövid, körülbelül két hónap, és szintén a szerkezet miatt 3 méter a belmagasság. A lapos tetőre napkollektorok és/vagy napelemek kerülnek, van padlófűtés, jókora terasz és egész csinos méretű kert. Láthatóan a könnyűszerkezeten megtakarított pénzt a kiváló elhelyezkedésű telekbe, illetve az épületgépészetbe fektették-fektetik be. A probléma csupán az, hogy több száz eladó ingatlan(projekt) közül egyetlenegy volt ilyen, és az, hogy mind a mai napig nem épült meg…
