Édes Néném, bár nem mondták, hogy még egy választási levelet írjak Kédnek, én próbálkozom vele, a múltkoriért nem bántott senki, hát az elszemtelenedés útját fogom járni ezúttal is. Mesére volt ugyan rendelésem, de ahhoz nem értek, marad hát a pólitika, hosszú ó-val, ahogy a székelyek mondják, lehet egy kis finom a előtte: paólitika, vagy u az ó után, póulitika, ejtse ki-ki, ahogy tudja...
az ismeretlen arab mesélőknek, Rudyard Kiplingnek és Jékely Zoltánnak Szólhatna ez a mese, édes gyermekem, a Nagyon Nagy Állatról, amelyik feljött a tengerből, vagy a Csodálatos Kőpallosról, amelyik beleszeretett a Beszélő Szoborba, vagy a Pálmafáról, amelyik sétálni ment a sivatagba és eltévedt, vagy az Aranykacsáról, amelyiknek elromlott a villogó szeme, vagy a Morcos Tevéről, aki fellökte a...
Mikor a nők tüntetni kezdtek Varsó utcáin a lengyel abortusztörvény szigorítása ellen, magam is úgy éreztem, szolidarizálnom kell. Minden modern nő úgy gondolja, hogy a választás szabadságát biztosítani kell a gyerekvállalásban is. Én is így gondolom. Dukálna egy profilkép-váltás, piros villámocska a fotó mellé. Aztán azt mondtam magamnak, nem kell nekem mindig véleményt nyilvánítani, nem kell...
Szőcs Géza halálára Most őszintén. Ha visszagondolok egykori kolozsvári baráti körünkre, föltűnő, hogy valamennyien az 1944/45 után, az antifasiszta-szocialista újrakezdés, közelebbről a Magyar Népi Szövetség (gyakorlatilag az erdélyi magyar kommunisták) által létrehozott romániai magyar kulturális-fölsőoktatási-akadémiai rendszer vezető figuráinak a gyermekei voltunk. Hármunk apja – akkor és...
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, aki úgy érezte, hogy ütött az utolsó órája. Összeszedte maradék erejét, és elment a pópához, hogy megkérje, adja fel neki az utolsó kenetet. De a pópa nem volt otthon, mert ördögöt űzött annak az asszonynak a házából, akihez múlt héten betévedt egy sikló. A siklót sikerült kettévágni egy kapával, de a rossz szellemek átokként telepedtek a házra...