Nemzeti konzultáció magyar vs. skót módra

N

A mai napon, azaz 2022. január 17-én, az MTV Duna csatornájának  Déli Híradó című műsorát nézve, szelektív figyelmem egy pillanat erejéig kiragadta azt a momentumot, amikor Szijjártó Péter footsal focista-diplomata és közméltóság azzal büszkélkedett, hogy Magyarország egyedülálló módon Európában, milyen rendszeresen és mindenkinél a  legtöbbet konzultál az állampolgáraival, s e konzultáció eredményeit be is építi a törvénykezésbe, ennek ellenére  sok kritika illeti, elég élítélendő módon. Mindennek hallatán ingerenciám támadt egy kis reflexióra a konszenzus és konzultáció kérdésköre kapcsán. Ne vegye rossz néven tőlem senki, aki elolvassa  jelen írásomat, hogy skót példával illusztrálom mondanivalóm, miközben megpróbálok a valódi konszenzuson és konzultáción alapuló nyitott jogalkotás mellett  érvelni.

Érveléseim sorát, szeretném azzal a meglátással kezdeni, miszerint a magyar kormányzat számára az állampolgárokkal való igazi és nem propagandisztikus kapcsolat erősítése az egyik legjobb befektetés lehetne az ország jövőjére nézve. Hogy ez miért nem így történik, és miért lóg ki folyton az ideológiai lóláb a tonnaszámra gyártott postaszemét konzultációs borítékokból, az számomra megfejthetetlen talány.  Úgyszintén az is, hogy miért is nem fordulhatott mindeddig elő, csupa merő véletlen folytán, hogy a kérdőívek helyett az emberek egyenesen a válaszokat kapják meg a jobb egyetértés megkönnyítése végett.

A döntéseknek, szabályozásoknak a körülményeit, okait és azok következményeit mindenki jobban átlátja, ha saját maga is részt vesz a döntéshozatal körüli vitában vagy véleményezési joga révén magában a döntés meghozatalában is. A valódi, jól működő és prosperáló demokráciákban azáltal, hogy a döntéshozatalba bevonják a nyilvánosság tagjait hozzájárulnak a döntéshozatal számonkérhetőségének és átláthatóságának a kialakításához. Ily módon az állampolgárok és a kormányzat között valódi partneri viszony alakulhat ki. Ennek azonban alapfeltétele, hogy a kormányzat meg is ossza a döntéshozó monopóliumát az állampolgárokkal.

Vanja Skoric az Állampolgári részvétel kutatása című nemzetközi összehasonlító tanulmányában – amely a Márkus Eszter által szerkesztett Ismerd, értsd, hogy cselekedhess. Tanulmányok a részvételi demokrácia gyakorlatáról címmel magyarul is olvasható – rámutat: az európai országokban az a trend, hogy a döntéshozó hatalmat országos szintről regionális és helyi szintre hárítják át. A horvát szerző szerint „Sok ország vezette be a nyilvános konzultációk új formáit, és alkalmazott új eszközöket. Ez azt mutatja, hogy a kormányok lassanként felismerik az állampolgárok aktív részvételének hasznát a jobb döntések meghozásában (egyszerűen azáltal, hogy új információs forrásokhoz jutnak) és a célkitűzések megvalósításában (a résztvevő állampolgárok növelik a sikeres megvalósítás esélyét). Azzal, hogy az összes érdekelt félnek lehetősége nyílik közreműködni az intézkedések megtervezésében, a kormányok megerősíthetik a döntéshozó folyamat legitimációját. Mindezen túl az aktív részvétel – mivel javítja a demokrácia minőségét – elősegíti, hogy erősödjön a közösség kormányba vetett bizalma. Kétségtelenül, hogy a kormányzat számára az állampolgárokkal való kapcsolat erősítése az egyik legjobb befektetés az ország jövőjére nézve.”

A Skót Parlament nyilvánvalóan felismerte a részvételi demokrácia egyik kulcs elemének, a konzultációnak a fontosságát és – amint azt a példánk mutatja – be is építette a munkamódszerébe.

A Skót Végrehajtó Szerv konzultációs gyakorlatáról

A konzultáció a Skót Végrehajtó Szerv munkamódszerének alapvető és fontos aspektusa. Tekintettel arra, hogy a skót kormány a legkülönfélébb területeken tevékenykedik, a konzultációnak többféle típusa létezik.

Általában véve azonban a konzultáció célja, hogy lehetőséget adjon a véleménynyilvánításra mindazoknak, akik egy adott területen kívánják kifejteni nézeteiket, mégpedig oly módon, hogy az információt szolgáltasson és gazdagítsa az adott témakört. A konzultációs gyakorlat során a vélemények begyűjtése többféleképpen történhet: írásos formában, nyilvános megbeszélésen, fókusz csoportban, kérdőíves kutatással, vagy online vitafórumok keretében.

Bár a konzultációra adott válasz tartalmazhat olyan, az adott körülményekre vonatkozó részleteket, melyek végül információval szolgálhatnak a politikai döntéshozás számára, a konzultációs gyakorlat nem szólhat az egyes felvetések, nézetek megvitatásáról. Ezeket a skót kormány illetékes minisztériumának vagy az illetékes hatóságának hatáskörébe kell utalni.

Hogyan kezdődik a konzultációs folyamat? 

A skót kormány konzultációs folyamata jellemzően egy írásos anyaggal indul, mely választ szeretne kapni bizonyos kérdésekre, vagy pedig az adott anyaggal kapcsolatos általános nézetekre kíváncsi. Az írásos anyagokat olyan szervezetek és magánszemélyek kapják meg, aki érdekeltek az adott témában, de a jelen internetes honlap konzultációs rovata is közli ezeket, hogy minél szélesebb közvélemény férjen hozzájuk és tudjon reagálni. A skót kormánynak ma már konzultációval kapcsolatos e-mail figyelő rendszere is van (SEConsult). A rendszerben magánszemélyek és szervezetek is regisztrálhatják magukat, s hetente e-maileket (és web-linkeket) küldenek nekik az új és soron következő konzultációs eseményekről.

A konzultációs folyamat során beérkező válaszok másolatát (kivéve azokat az eseteket, ahol a magánszemély vagy a szervezet diszkréciót kért) a skót kormány könyvtárában helyezik az Edinburgh-i Saughton House épületében.

A válaszokban kifejtett álláspontokat és javaslatokat elemzik, és beépítik a döntéshozatali folyamatba. A konzultációs esemény természetétől függően a válaszok:

  • jelezhetnek egy adott politika továbbfejlesztésére vagy újragondolására vonatkozó igényt,
  • információval szolgálhatnak egy adott politika kidolgozásához,
  • segíthetik a döntést két alternatív stratégiai javaslat között,
  • felhasználhatók egy jogszabály bevezetés előtti véglegesítésekor.

A skót kormány konzultációs rovatában megtalálható a már lezárt konzultációk teljes listája, illetve a soron következő konzultációs eljárások felsorolása. A jövőben a „Lezárt” fejezet részletekkel fog szolgálni a konzultációs eljárások kimenetelét illetően, és linkeket ajánl az eljárások végén készített beszámolókhoz.

Mik azok a konzultációs eljárások?

A konzultáció – mely a nyilvánosság bevonását jelenti a kormányzat munkájába – szerves részévé vált a politikai döntéshozatali folyamatnak.

Nem csupán nyitottabb kormányzati működésről van szó, bár az is fontos, hanem arról, hogy a politikai döntések hatékonyabbak, ha meghallhatjuk és beépítjük a nyilvánosság és az érintett csoportok nézeteit.

A közvélemény meghallgatásának számos előnye van:

  • lehetővé teszi, hogy a kormány „megcsapolja” a lehető legbőségesebb információforrást, s ily módon javítsa a hozott döntések minőségét;
  • figyelmezteti a politikai döntéshozókat azokra az aggályokra és ügyekre, melyekre a szemmel látható bizonyítékok ellenére sem figyeltek;
  • segít nyomon követni az aktuális politikát, s jelzi, van-e szükség változtatásra.

Minden konzultációs dokumentumnak követnie kell a Kabinetiroda működési szabályzatát. Ezek az irányelvek biztosítják, hogy a közvéleménnyel folytatott konzultáció során a kormányzás minden területén egységes követelmények érvényesüljenek. Amikor a kormány konzultációt folytat:

  • reális időkeretet kell megszabnia a konzultációra vonatkozóan, hogy a folyamat minden fázisára elegendő idő jusson;
  • tisztáznia kell, kivel konzultál, miről és konkrétan milyen céllal;
  • gondoskodnia kell arról, hogy dokumentum minél egyszerűbb és tömörebb legyen: legyen benne összefoglalás, s világosan részletezze a megválaszolandó kérdéseket;
  • a dokumentumokat minél szélesebb körben terjessze, elektronikus eszközöket is igénybe véve (de nem egyéb eszközök rovására);
  • minden választ alaposan és nyitott szemlélettel elemezzen, az eredményeket pedig minél szélesebb körben tegye elérhetővé, számba véve a kifejtett nézeteket, s azokat az okokat, amelyek végül a döntések meghozatalához vezettek.

Évente több száz konzultációs folyamat indul el a kormányzat minden szintjén. Folyamatosan azon vagyunk, hogy minél hatékonyabb eszközöket vezessünk be a konzultációs folyamat nyitottabbá tételéhez. Nemrégiben kezdtünk el online vitafórumokat üzemeltetni konkrét konzultációs eljárásokkal kapcsolatban. Ha megjegyzése van a konzultációs folyamatot illetően, kérjük, küldjön számunkra e-mailt. (Kivonat a  Consultation Index, a brit kormány nyilvános konzultációs dokumentumai című rovatából)

A hatékonyabb kormányzati szabályozásról

 A „Hatékonyabb kormányzati szabályozás” programot 2005 májusában hozták létre.

A Brit Kormány hatékonyabb szabályozásra vonatkozó programjának folytatására indult, s a kormány alábbi kötelezettségvállalásait hivatott felölelni:

  • Csak akkor szabályozz, ha szükséges!
  • Konkrét célokat tűzz ki a szabályok bevezetésével kapcsolatos költségek csökkentésére!
  • Racionalizáld az ellenőrzésre és végrehajtásra hivatott rendszereket mind az üzleti, mint a közszférában!

Ez két számottevő, 2005 márciusában a költségvetési napon publikált független jelentés ajánlásainak megvalósítását jelenti majd:

  • “A hatékonyabb kormányzati szabályozásért munkacsoport” jelentése „Szabályozás – a több kevesebb” (Regulation – Less is more). [A Bizottság a Hatékonyabb Szabályozásért honlapján]
  • Philip Hampton jelentése, “Az adminisztratív terhek csökkentése: hatékony adminisztráció és végrehajtás” (Reducing administrative burdens: effective administration and enforcement). [A Brit Kincstár (Treasury) honlapján]

A „Hatékonyabb kormányzati szabályozás” feladata a korábban a kormányzati szabályozás hatásait elemző egység (Regulatory Impact Unit) által végzett munka folytatása:

  • a minisztériumok és a szabályozó hatóságok új politikai javaslatainak vizsgálata;
  • a jogalkotási folyamat felgyorsítása, annak megkönnyítésére, hogy minisztériumok körültekintőbb deregulációs intézkedéseket hozhassanak;
  • együttműködés a minisztériumokkal és a szabályozó hatóságokkal az üzleti szférát és a közszféra ügyfélkapcsolatokban dolgozó munkatársait sújtó jelenlegi szabályozási terhek csökkentésére;
  • a hatékonyabb szabályozás ügyének előmozdítása Európában.

A „Hatékonyabb kormányzati szabályozás” keretében végzett munka az állami és a magánszférát érinti, valamint az európai kérdéseket is felöleli majd, s kitér arra is, hogyan történjen az ellenőrzési és végrehajtási rendszer megvalósítása a gyakorlatban.

A program vezetője a királyi birtokok jószágigazgatója, valóságos tárca nélküli miniszter (Chancellor of the Duchy of Lancaster) irányítása alatt dolgozik majd, aki miniszteri szintű irányítást gyakorol a program felett a teljes brit kormányzatra kiterjedően. (Kivonat a Better Regulation Executive /hatékonyabb kormányzati szabályozás/ című rovatából)

A konszenzus és a konzultáció mint a nyilvános politizálás fontos elemei  

A konzultáció mellett a Skót Parlament másik fontos munkamódszere a konszenzus. Ez utóbbi gyakorlására hozták létre az úgynevezett Pártközi Csoportokat (Cross Party Groups) annak érdekében, hogy az állampolgárok még aktívabban vegyenek részt a politikában és még hatékonyabban járulhassanak hozzá a döntéshozatalhoz.   Fontos kiemelni, hogy a Pártközi Csoportok alulról jövő kezdeményezésként jöttek létre, és jóllehet minden parlamenti párt képviselteti magát bennük, tagjai többségét értelemszerűen nem a hivatásos politikusok alkotják.

Mik azok a Pártközi Csoportok?

Pártközi Csoportok olyan fórumokként kell elképzelni, amely lehetőséget biztosítanak valamennyi párt tagjai illetve a civil képviselők számára, hogy találkozhassanak és megvitathassák a közös érdekeiket egy adott célért vagy egy adott témában és konszenzust alakítsanak ki még a törvénytervezet beterjesztése előtt. Számos Pártközi Csoport jött létre, tevékenységi körük széles spektrumot fog át. Néhány közülük: Építészet és az Épített Környezet (Architecture And The Built Environment ), Gyerekek és Fiatalok (Children And Young People ) Kultúra és Média (Culture and the Media ),   Dyslexia , (Dyslexia ) , Epilepszia (Epilepsy ) Élelem (Food ) Idősebb Emberek, Életkor és Öregedés (Older People, Age And Ageing).

Egy-egy Csoport csak abban az esetben alakulhat meg, ha az a Hitelesítő Bizottság (Standards Committee) előírásainak megfelel és jóvá is hagyta. Mindezt követően jogosult csak a Pártközi Csoport névnek a használatára.

Mivel ezek a Csoportok meglehetős befolyásra tehetnek szert a Parlamentben ezért rendkívül fontos, hogy jó gyakorlatot folytassanak és tevékenységük átlátható legyen.   Működésüket a Section 6 (Volume 2) of the Code of Conduct for MSPs  írja elő.

Annak ellenére, vagy éppen azért, mivel a konszenzus a Pártközi Csoportok működésének az alapelve, és azok, akik benne részt vesznek fontosnak tartják, hogy évről évre egy békekonferenciával adjanak nagyobb nyomatékot a sikeres együttműködésnek. Skóciában olyannyira fontosnak tartják a béke kultúrájának a meghonosítását és elmélyítését, hogy a civil összefogás eredményeképpen külön Pártközi Csoport alakult ebből a célból a Béke Kultúrája Skóciában (A Culture of Peace in Scotland ) címen.
A konszenzust és a konzultációt, mint a nyilvános politizálás igen lényeges és hatékony elemeit, még csak az utóbbi időben fedezték fel számos helyen Európában. Azonban ott, ahol ennek a szükségszerűségét már felismerték az első lépések közé tartozott, hogy a kormányok felmérjék: az állampolgárok nyilvános konzultációra fordított ideje, ötlete, meglátásai igen értékesek és hasznosíthatók. A következő lépés a kormányok részéről, hogy biztosítsák azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az állampolgárok minél szélesebb köre ténylegesen részt is vehessen ebben a folyamatban. Az állampolgárok részéről pedig az, hogy kijelöljék, mely célkitűzések kerüljenek előtérbe.

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

Pilinszky János: NÉGYSOROS

Blénesi Éva

Véleménye akkor is fontos számunkra, ha nem egyezik a szerkesztőség vagy szerzőink véleményével. Viszont a hozzászólásának eleget kell tennie pár alapfeltételnek. Vagyis nem lehet közönséges, nem lehet tartalmatlan trollkodás, nem lehet sértő vagy gyűlöletkeltő. Az ilyen kommenteket töröljük, a visszaeső kommentszédelgőket pedig kitiltjuk.

Legutóbbi bejegyzések

Archívum

Kategória