A kérdezés, gondolkodás szabadságáról nem lehet lemondani

A

Ki-belégzés, zihálás, légszomj, aztán csend. Apnoénak hívják ezt orvosi szakkifejezéssel, amikor beáll a teljes légzési szünet. A hosszú másodperces kimaradásokat követi a levegőért kapkodás, és aztán ismét kezdődik elölről a ciklus. A tüdő, a szív, az agy kétségbeesetten próbálják koordinálni egymást, hogy valahogy visszaküzdjék magukat az életbe. Valahogy így képzelem el egy koronavírusos beteg küzdelmét az oxigénért, de egy újság harcát is a létezésért.

Az elmúlt napokban az Index vergődését figyeltem, és nem véletlenül, hisz annak idején, amikor a Transindex útnak indult Erdélyben, amint a név is vall róla, egyfajta szellemi közösséget vállalt fel a „nagytesóval”. Nincs más, mondja az Index, és kapkodva veszi a levegőt, amelyben már egyre kevesebb az oxigén. Nincs más, mondja a Transindex is, és igaza van mindkét lapnak.

Mert akár Magyarországon, akár Erdélyben nézünk szerteszéjjel, a két kezünk elegendő ahhoz, hogy a nagy, napi tájékozódást szolgáló független médiumokat összeszámoljuk. A folyamat egyértelmű volt az eddigi tíz évben is. A romániai magyar közmédia (rádió, tévé) a kényelmesebb utat választotta, és értékmentés címen egyre inkább a múltra koncentráló és a jelen óriási kérdéseit kevésbé boncolgató témákat tűzött napirendre. Úgy informál, hogy a nézőnek, hallgatónak óhatatlanul az az érzése, egy skanzenben sétál, ahol naphosszat népdalra fakadva szobrokat koszorúznak erdélyi magyar leányok és legények.

A nyomtatott és online sajtó mögött álló érdekcsoportok még ennél markánsabban is meghatározzák a tartalmat, azt hogy mi fér bele egyik vagy másik lap híreibe, riportjaiba. Megszűnőben van a tényfeltáró újságírás, más lapok őrlángra kapcsoltak, csökkentett üzemmódú portállá gubóztak be. Emblematikus ellenzéki műhelyeket (Erdélyi Riport) egyetlen tollvonással szüntettek meg itt Erdélyben is, nemcsak Magyarországon (Népszabadság, Magyar Nemzet). És ezeket a manővereket mindenhol küldött emberek, engedelmes végrehajtók ügyintézték nagyon hatékonyan.

Akik pedig úgy gondolták, hogy a kényelmesebb utat választják, azok kaptak lélegeztetőgépet. Nem kellett levegőért kapkodni, oxigénmolekulákért könyörögni. Rákapcsolták őket a kiváló minőségű tüdőmonitorokkal ellátott rendszerre, és folyamatos felügyelet alatt tartva a „betegeket” gondoskodnak arról, hogy ne legyen gond egy szál sem. Pedig van. Mert igazából ezek a lapok megszűntek műhelyként funkcionálni, elvesztették autonómiájukat, és az a műlevegő, amit szívnak, akármilyen jó minőségű is, mégiscsak mű. És mi lesz, amikor lekapcsolják őket a berendezésről?

Az Index egyelőre azt hiszi, hogy igenis, még van levegő, érdemes megküzdeni az oxigénért, még lehet dolgozni. Nem kell lélegeztetőgép. Nem azon az áron, hogy egyenletesen szuszogó tetszhalottá váljon. Nem akar egy laza, népszerű, semmitmondó portállá átalakulni. Hogyan kerül ki ebből a harcból, még egyáltalán nem világos, mi azonban Transindexként azért szurkolunk, hogy sikerüljön megvívni ezt a küzdelmet is.

Mert kicsit másként, más léptékkel mérve, de ugyanezt éljük meg mi is. Azért állunk ki, hogy kimondhassuk, amit ki kell mondani, hogy a szabad gondolkodás, az egészséges kritika ne vesszen ki a társadalomból, hogy ne alakuljunk át egy nagy lélegeztetőgépre kapcsolt tetszhalottá. Kérdezni merő sajtó akarunk maradni, amely az argumentált gondolatoknak ad helyet, szóljanak azok a világ vagy az ország aggasztó és az életünket keservesen érintő problémáiról. Két fő szempont van: a minőség és az értelmes emberi beszéd. Még akkor is, ha a működésünket egyre szűkebb keretek közé szorító valóságban kell helyt állnunk. Keressük meg az oxigént, merjünk lélegezni, mert e nélkül a molekula nélkül a gondolkodás sem működik, és az agytevékenység az az utolsó életjel, amely nem adható fel.

Nyitókép:  Ed Rojas on Unsplash

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

Pilinszky János: NÉGYSOROS

Vig Emese
Vig Emese

Véleménye akkor is fontos számunkra, ha nem egyezik a szerkesztőség vagy szerzőink véleményével. Viszont a hozzászólásának eleget kell tennie pár alapfeltételnek. Vagyis nem lehet közönséges, nem lehet tartalmatlan trollkodás, nem lehet sértő vagy gyűlöletkeltő. Az ilyen kommenteket töröljük, a visszaeső kommentszédelgőket pedig kitiltjuk.

Legutóbbi bejegyzések

Archívum

Kategória